Az Erste a vártnál jobb eredménnyel zárta az idei első félévet a pozitív üzleti folyamatoknak, a magas kamatkörnyezetnek és a hitelállományok kedvező alakulásának köszönhetően – ismertették a bank vezetői a mai sajtótájékoztatón. Felpörgött a lakossági hitelezés: a bank az idei első félévben lakáshitelből többet helyezett ki, mint 2023-ban egész év alatt összesen. A bank a második félévre visszafogottabb eredményt vár a reméltnél lassabb gazdasági növekedés, a kamatkörnyezet csökkenése, az extraprofitadó átalakítása, valamint a tranzakciós illeték emelése miatt.
Még soha nem volt ekkora a magyar bankok nyeresége – járta be a hír a médiát az elmúlt hónapokban, az adatok közzététele napján mi is beszámoltunk a tavalyi 1451 milliárdos szektorszintű profitról, amely kimagasló, 21%-os tőkearányos megtérülést jelentett. Már akkor felhívtuk a figyelmet a jobbára felfelé torzító egyedi hatásokra, majd azóta több piaci figyelemfelhívás is napvilágot látott arról, hogy ezek nélkül nem is számít magasnak a bankok megtérülése. Mostani cikkünkben arra a következtetésre jutunk, hogy a megtérülés alacsony vagy magas voltának a megítélése nagyon nem egyértelmű: elsősorban attól függ, meddig merészkedünk el a bankok nyereségének a részekre bontásában.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnap fogadta a Magyar Bankszövetség elnökét, Jelasity Radovánt - közölte a minisztérium, bejelentve: Nagy Márton az egyeztetésen arra kérte a Bankszövetséget, hogy az elmúlt időszak hozamemelkedése ellenére a bankok tartsák fenn a lakossági lakáshitelek június 30-ig érvényben lévő, 7,3 százalékos önkéntes THM-plafonját.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. Az első részben Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a bankszektort és az általa vezetett pénzintézetet leginkább érintő gazdasági, gazdaságpolitikai folyamatokról. Az interjút a Portfolio Hitelezés 2024 konferencián rögzítettük. A műsor második részében az iváncsai akkugyár körül kialakult helyzetről kérdeztük Szabó Dánielt, lapunk makrogazdasági elemzőjét.
Nagy lesz a jelentősége az előttünk álló 3-6 hónapnak, hogy ne rontsuk el a gazdasági és hitelpiaci kilábalást, és végre hagyjuk magunk mögött az utóbbi öt nehéz évet – értettek egyet a banki vezérigazgatók és vezérigazgató-helyettesek a Portfolio keddi Hitelezés 2024 konferenciáján. A bankok nyereségéről, hitelpiaci kilátásairól és a mesterséges intelligencia használatáról is szó volt a délelőtti beszélgetésben.
A gazdaság újraindult, a hitelezés élénkül, a betétek növekednek – ezzel az örömteli címmel tartotta előadását a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján, rámutatva a hitelpiaci kilábalás idei kockázataira is. Kiemelte: az osztalékbevételek és a babaváró hitelhez kapcsolódó átértékelés nélkül 11% alatt volt tavaly a bankszektor tőkearányos megtérülése, amiért kevés befektető kapkodna.
Újra beindult a lakossági hitelezés a magyar Ersténél, az első negyedévben lakáshitelből az előző év azonos időszakához képest két és félszeresére nőtt az újonnan kihelyezett hitelek állománya, köszönhetően elsősorban a CSOK Plusznak – ismertették a bank vezetői a mai sajtótájékoztatón. A növekvő működési bevételeknek és az extraprofitadó csökkenésének köszönhetően az Erste profitja jelentősen megugrott, közel 29 milliárd forintot elérve.
Csaknem 2 ezer házaspár kérelmezte február végéig a CSOK Pluszt átlagosan 26 millió forintért értékben. Kétharmaduknak még nincs gyermeke, az édesanyák fele 30 év alatti – derült ki az MTI tudósítása szerint egy mai sajtótájékoztatón, amelyre a Portfolio nem kapott meghívást.
115 milliárd forintos nyereséggel és kimagasló, 23%-os tőkearányos megtérüléssel zárta 2023-at a magas kamatkörnyezetben a magyar Erste Bank. A társaság lakossági és vállalati hitelállománya is egy számjegyű mértékben csökkent, az idei évet viszont jelentős lakossági hitelaktivitással nyitották, és optimistán tekintenek az idei évre.
A magas hitelkamatok, a visszaeső hitelezés és a kiugró jövedelmezőség éve volt 2023 a magyar bankszektorban, de vajon miről fog szólni 2024? A Portfolio ezúttal is megkérte a legnagyobb hazai bankcsoportok vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2024-re.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2023-at saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Mit tekint saját bankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2024-re?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2024 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?
A kormányzat reményei szerint a magyarországi német vállalatok körében jelenleg tapasztalható üzletihangulat-romlás a hazai recesszió elmúltával, illetve a kereslet várható élénkülésével átmenetinek fog bizonyulni – hangzott el a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) konjunktúrafórumán. A rendezvényen a pénzügyminisztérium makrogazdasági ügyekért helyettes államtitkára reagált a DUIHK őszi konjunktúrafelmérésére, amely szerint a 2009-es válság óta nem voltak olyan pesszimisták a magyarországi német cégek, mint most. A fórumon beszédet tartott Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke is, aki szerint a legfrissebb hazai GDP- és inflációs adatok azt mutatják, hogy a „nehezén már túl van” a gazdaság.
Egyszeri hatásoknak is köszönhetően 90 milliárd forint nyereséget ért el az év első három negyedévében a magyar Erste Bank. A hitelállomány növekedése 6%-ra lassult az új kihelyezések 45%-os visszaesése mellett – közölték a társaság mai sajtótájékoztatóján. A bankok közül elsőként közölték becslésüket a CSOK Pluszra vonatkozóan: 150-200 milliárd forintos addicionális szektorszintű hitelkihelyezést várnak tőle jövőre a jelzáloghitelek piacán.
Megjelent a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban három témánk volt. Elsőként a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kihívásairól, a működési környezet komplexitásáról, és egyebek mellett arról kérdeztük Walter Katalin BKK-vezért, hogy milyen stratégia mentén lehet vonzó munkahellyé tenni az általa vezetett céget. Adásunk második részében Jelasity Radován, az ERSTE Bank elnök-vezérigazgatója volt a vendégünk, akit más témák mellett kérdeztünk a hazai bankok működési környezetéről és a kormány hatására a bankok által önkéntesen vállalt új kamatsapkáról is. A műsor harmadik részében pedig arról volt szó, hogy világszerte milyen várakozásokkal tekintenek a jövőbe a vállalatvezetők. A témáról a KPMG 2023-as CEO Outlook felmérése alapján Rózsai Rezsőt, a KPMG vezérigazgatóját kérdeztük.
Az önkéntes kamatplafon sokkal inkább elfogadható a bankszektor számára, mint az egyoldalúan kivetett extraprofitadó – derült a Budapest Economic Forum utolsó programpontját jelentő bankvezéri kerekasztal-beszélgetésből. A makrogazdasági szakértőkhöz képest sokkal optimistábbak voltak a hitelintézeti vezetők, a jövő év szerintük már a gazdasági növekedésről és így a hitelpiacok erősödéséről szólhat. A fordulat sikeréhez gazdaságpolitikai fegyelemre és az EU-forrásokra is szükség lesz.
Annál jobb stressztesztet még senki sem talált ki, mint amin az elmúlt években a magyar bankrendszer keresztülment – hangzott el a Közgazdász-vándorgyűlés bankvezetői kerekasztal-beszélgetésében Egerben. Javul a helyzet a magyar bankrendszerben is, de még sok a bizonytalanság. A beszélgetést Virág Barnabás MNB-alelnök moderálta, a Varga Mihály által ma belengetett bankadóemelésről nem esett szó, annak szándékát a Fidesz-frakció időközben cáfolta is.
A fiatalok pénzügyi viselkedésén már látszik, miről fog szólni a bankolás a következő évtizedekben, ám miközben a pénzügyi intézményeknek már a mesterséges intelligencia, a hierperszonalizáció és a blokklánc hasznosításán kellene dolgozniuk, a szabályozói elvárások a mindennapokban szorongatják őket. A Future of Finance 2023 konferencia vezérigazgatói panelbeszélgetésében alapvetően így is azért a pénzügyek jövőjéről volt szó.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
